A társasági nyereség megállapítása és annak adóztatása minden vállalkozás pénzügyi tervezésének alapvető része. Jelen cikk egy héthetes cikksorozat első része, amely a magyarországi társasági adózás legfontosabb szabályait mutatja be. A sorozat témái: az általános és különös társaságiadó-szabályok, extraprofitadó, a határon átnyúló adózás, az adóelkerülés elleni intézkedések, vállalati eszközbefektetések adózása, valamint a mulasztási szankciók.
1. Általános adózási struktúra
Magyarország unitárius állam, szövetségi szintű adóztatás nincs. A vállalkozások nyereségét két szinten adóztatják:
Társasági adó (TAO) formájában országos szinten, és
Helyi iparűzési adó (HIPA) formájában önkormányzati szinten.
A társasági adó általános mértéke 9%, amely továbbra is az EU legalacsonyabb kulcsa.
Azonban a 2024. évi EU Minimumadó Irányelv alapján – összhangban az OECD GloBE szabályrendszerével – 2025-től a 750 millió eurót meghaladó globális konszolidált árbevétellel rendelkező vállalatcsoportokra egységesen 15%-os globális minimumadó vonatkozik.
A helyi iparűzési adó maximális mértéke továbbra is 2%, azonban az önkormányzatok ettől lefelé eltérhetnek. Az adókulcsokat – főszabály szerint – sem az adózó mérete, sem a jövedelem típusa nem befolyásolja.
2. Különböző adóalapok
A TAO és HIPA eltérő adóalapokon nyugszik:
A társasági adó alapja a számviteli beszámolóban kimutatott adózott eredmény, melyet az adótörvények korrigálnak.
A helyi iparűzési adó alapja az üzleti tevékenységből származó nettó árbevétel, amelyből például a bérköltségek nem vonhatók le.
Ugyanakkor egyszerűsített, átalányalapú iparűzési adót alkalmazhatnak:
Azok a mikrovállalkozók, akiknek éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, valamint
Azok a kis kiskereskedők, akiknek éves árbevétele nem haladja meg a 120 millió forintot.
3. Adóilletőség és területi hatály
A magyar illetőségű társaságok a Magyarországon szerzett jövedelmük után, valamint külföldi fióktelepen keresztül szerzett jövedelem után is társasági adót fizetnek.
A külföldi illetőségű adózók kizárólag a Magyarországon elért jövedelmük után adóznak, különösen, ha:
állandó telephelyen folytatnak üzleti tevékenységet Magyarországon, vagy
ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban szerzett részesedésük értékesítéséből származik a bevételük.
4. Elhatárolt veszteségek
Az elhatárolt veszteség a keletkezés évét követő 5 adóévben használható fel, és az adott év adóalapjának legfeljebb 50%-áig vonható le.
Ingatlanbefektetési társaságok esetében ez a lehetőség nem alkalmazható, mivel különleges, kedvezményezett státuszt élveznek.
A külföldi telephelyeken elszenvedett veszteségek – a korlátozott világjövedelem-adóztatási elv alapján – ellensúlyozhatják a belföldi adóalapot, ha a törvény ezt lehetővé teszi.
5. Társasági adócsoportok
A társasági adócsoport egyetlen adózónak minősül az adókedvezmények szempontjából.
Az adócsoport képviselője jogosult az adóhatóság felé történő nyilatkozattételre és a kedvezmények érvényesítésére.
A kedvezmény akkor alkalmazható, ha azt egy csoporttag teljesíti és igazolhatóan vállalja.
Tipikusan ilyen cél lehet a filmgyártás vagy a látvány-csapatsportok támogatása.
6. Adóköteles szervezeti formák
A társaságokon kívül az alábbi szervezetek is alanyai lehetnek a társasági adónak:
Egyéni vállalkozók (bizonyos esetekben),
Szövetkezetek, beleértve az európai szövetkezeteket,
Állami vállalatok,
Ügyvédi irodák, közjegyzői kamarák,
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok,
Magánalapítványok, amennyiben üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek.
—
Ez a cikk a magyar társasági adózás alapvető szabályait mutatja be a 2025. évi állapot szerint, és nem minősül konkrét jogi vagy adótanácsadásnak. Egyedi esetekben forduljon ügyvédi irodánkhoz.
